Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ókor vallásai, hitvilága képes leírás - Ókor történelme.tlap.hu
részletek »

Ókor vallásai, hitvilága - Ókor történelme.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: okor.tlap.hu » Ókor vallásai, hitvilága
Keresés
Találatok száma - 9 db
Asszír és babiloni istenek

Asszír és babiloni istenek

Assur: Assur város istene, teremtőisten, hadisten, jelképe a kard. Ninlil: Assur felesége. Ninurta: Assur és Ninlil fia, had- és vadászisten. Serua: Assur és Ninlil lánya. Istár: harc- és csataistennő, győzelemistennő, jelképes állata az oroszlán. Adad (Ramman): időjárás-isten, a vihar, mennydörgös, az eső istene, bikán lovagol. Nuszku: tűz- és fényisten, jelképe a lámpás. Babiloni istenek. Anu: égisten, istenek atyja. Enlil: szellő, légtér és a föld ura; Bél - úr. Éa: víz, talajvíz, források, bölcsesség, művészetek, gyógyítás istennője. Szin: holdosten, jósisten (Szin pusztája, Ex.16,1, Színáj), jelképe a fiatal bika, amley megtermékenyíti Istárt. Samas: napisten, mindentudó, naponta áthalad az égbolton, a jog, az igazságszolgáltatás védelmezője; jelképe a négyküllős napkerék...

Az ókori Egyiptom istenei és istennői

Az ókori Egyiptom istenei és istennői

Amon: Amon az egyiptomi panteon egyik leguniverzálisabb és legfőbb istene. Nevének eredete nem tisztázott. Elképzelhető, hogy az Aman líbiai szóból származik, amely vizet jelent. Valószínűbb azonban, hogy az jmn - elrejtőzni igéből vezethető le, és mint ilyen Elrejtettet, vagy Láthatatlant jelent. Eszerint Amon lényege megismerhetetlen, számtalan neve, kultuszszobrai csupán utalnak magára az istenre, aki mindenütt jelen van, de mégsem ismerhető meg. Su: Su az ég és a föld közötti térség, a levegő istene. Neve ürességet, de fényt is jelenthet, más nézet szerint azt jelenti 'Ő aki felemel'. A héliopoliszi teológia szerint Atum hozta létre őt és hitvesét Tefnutot. A koporsószövegekben Su így nyilatkozik saját világra jöttéről: (CT I. 336. a - 338. b.) Az önmagától keletkezett Nagy Isten (Atum) testéből történt a megalkotásom. Szívével teremtett meg engem, varázserejével hozott létre engem, orrából lehelt ki engem. Széth: Úgy tűnik, eredetileg a sivatag istene volt, akit hamar a zűrzavarral és a pusztítással kapcsoltak össze. Az ókori Egyiptom történetének korai szakaszában tűnt fel és a dinasztikus kor végéig fennmaradt. Az isten történelme ugyanolyan viharos, mint a személyisége...

Az ókori Egyiptom vallása és mítoszai

Az ókori Egyiptom vallása és mítoszai

Egyiptom legnagyobb, minden időkben legnépszerűbb, és leginkább tisztelt istene a nap, Ré. Az egyiptomi forró éghajlat, a különös trópusi és mediterrán napszakváltások, -melyek egyedi fényhatásokkal járnak, -a sivatag közelsége, és a hófehér homok felett ragyogó tiszta mélykék égbolton vakító sugárözön látványa, fennsőbbsége érthetővé teszi a mai ember számára is, hogy miért pont a nap volt az egyiptomiak szemében isteni hatalmú. A sötétséget a halál birodalmának tekintették, a fény jelentette az életet, olyannyira, hogy a holtak is a Napisten társaságában akartak maradni. Az ég elfelhősödését, mely a téli időszakokban Egyiptom északi részén különösen a reggeli órákban néha előfordult, s a ritka, de időnként megtörténő heves esőket baljós tüneményeknek tartották. A földet megtermékenyítő vizet nem az égtől, hanem a Nílustól várták, mint ahogy minden kezdet és vég, minden élő, és sikert-gazdagságot jelentő dolog a Nílusból a Nílustól jött...

Druidák, avagy a kelták vallása

Druidák, avagy a kelták vallása

A kelta társadalom élén egy külön papi osztály állt, a druidák. Ők mentesültek minden adózástól és hadkötelezettségtől, így egyedül hivatásuknak szentelhették életüket. Nagy tiszteletben álltak, ezért nem meglepő, hogy előkelőbbnél előkelőbb ifjak törték magukat, hogy közéjük fölvétessenek... A kelta társadalom élén egy külön papi osztály állt, a druidák. Ők mentesültek minden adózástól és hadikötelezettségtől, így egyedül hivatásuknak szentelhették életüket. Nagy tiszteletben álltak, ezért nem meglepő, hogy előkelőbbnél előkelőbb ifjak törték magukat, hogy közéjük fölvétessenek. Aki druidának jelentkezett, erős fogadalmat kellett tennie, hogy a titkos tudományból a nép előtt semmit nem árul el. Házasodniuk szabad volt ugyan, de életük azután is zárkózott maradt. A tanulás hosszú ideig tartott; sokszor húsz év is bele telt, míg a jelölt kész pappá vált. Az oktatásba beletartozott a tudás minden ága: orvoslás, hittan, bölcselet, államtudomány, csillagvizsgálás stb. Az anyagot versekbe foglalták s így kellett azt emlékezetükbe vésni. Leírni nem volt szabad semmit sem, hogy így is elzárják a titkokat az avatatlanok elől. Az osztály élén állott a főpap, akit élethossziglan választottak. Halála után a legtekintélyesebb druida következett, s ha többek közül kellett választani, szavazattöbbség vagy istenítélet döntött közöttük...

Görög istenek

Görög istenek

A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg. Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó 'Üresség', majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a 'Szerelem' istene. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett...

Görög vallás az ókorban

Görög vallás az ókorban

Az ókori görög műveltség minden megnyilatkozása alapjában a vallással függött össze. A G.-ban a próféták szerepét a költők töltötték be, ők voltak a vallási kinyilatkoztatás közvetítői. Az első görög történetíró, Herodotos állítja, hogy a görög isteneket a két nagy epikus költő, Homeros és Heriodos teremtették s meghízható hagyomány szól pl. arról, hogy Pheidias az olympiai Zeus szobrát az Ilias egy mondata alapján alkotta meg. A történetelőtti idők primitív vallási képzetei a görögségben is megelőzhették az epikus költészet és a klasszikus kori görög szobrászat plasztikus istenalakjait. Zeus némely mítosza az isten ősi bikaalakjára, Héra boopis, (a. m. tehénszemű), Pallas Athene glaukopis, (a. m. bagolyszemű) jelzője, pl. Homerosnál is ez istennők ősi theriomorph, azaz állatalakú istenelképzelésére enged következtetni. Azonban a G. legkorábbi hiteles forrása, Homeros két eposza, már a legtökéletesebb anthropomorphismus, azaz emberalakúság fokán mutatja az isteneket. Ezen az anthropomorhismuson belül a korábbi theriomorph elképzelés emlékei is az Isten lényegének kifejezőeszközeivé válnak, pl. Pallas Athene bagolyszeme fölényes okosságát érzékelteti...

Ókori görögök vallása

Ókori görögök vallása

Az ókori görögök kinyilatkoztatás és könyv nélküli politeizmusa. - Az ősi hagyományokat Kr. e. a 8. sz: Homérosz írta le. Az Iliászban és az Odüsszeiában az ősrégi, az újkőkorból és az indoeurópai bronzkorból származó hagyományok keverednek a régi mediterrán-paraszti hagyományokkal és a hellénizmus új szellemével. A többi gör. szerzőt is figyelembe véve a köv. mitológia rekonstruálható: 1. A görög istenek. a) Zeusz tipikus indoeurópai égisten, kinek tisztelete a gör-ök korai tört-ébe nyúlik vissza, de nem főisten, mert nem tekintik a mindenség teremtőjének, és a gör. ősistenségek csoportjába sem tartozik. Hésziodosz szerint kezdetben volt a káosz, melyből a szélesmellű Gaia (Föld) és Érosz emelkedtek ki. Gaia szülte a csillagos eget, Uranoszt, a hegyeket és a tengert. Gaia és Uranosz kozmikus hierogámiájából származik egy második istengeneráció, az Uranidák (6 titán, köztük Okeánosz és Kronosz, 6 titanida, köztük Rheia és Mnemoszüné, a 3 egykarú Küklopsz és a 3 százkarú). Uranosz kezdettől fogva gyűlölte gyermekeit, ezért Gaia Kronosznak egy hatalmas sarlót adott, aki ezzel férfiatlanította Uranoszt, amikor az mohón közeledett, hogy a Föld testébe hatoljon (Aiszkülosz). Uranosznak Gaiára omló véréből támadtak az óriások, a nimfák, a 3 Erünnisz. A tengerbe hullott testrészéből támadt Aphrodité (a habokból született)...

Római vallások

Római vallások

Az ókori Róma fennállása alatt sok vallási kultusz befolyása alatt állt, melyekből sokat átvett, ezek részleteit ismerteti ez a szócikk. A római istenségekről részletesebben a római mitológia cikkben olvashatsz. A Rómát alapító latinoknak a vallása földműves természetvallás volt, ami az indoeurópai vallási világból ered. Totemizmus (pontosabban animizmus) figyelhető meg, hisz a monda szerint Romulust és Remust egy farkas és egy harkály táplálta. A túlvilágról a rómaiaknak mindvégig homályos elképzeléseik voltak, mindenesetre az ősök szellemeit mélyen tisztelték, igyekezték kiengesztelni őket. A házi oltárokon, melyeknek papja a családfő volt, naponta áldoztak kisebb ajándékokkal, étellel, gyümölccsel, kevés borral vagy olajjal. Az etruszk és görög vallási hagyományok befogadása előtt a rómaiak úgynevezett numeneket imádtak, akiknek mintegy szellemekként nem volt konkrét megjelenési formájuk, csupán szerepükre utaló nevük: a házi istenek: Lares, Penates, a Larvae, a család és a ház védelmezői, a küszöb és a falsarok istenei, Vesta, a házi tűzhely istennője, Janus, a ház falainak és kapujának őrzője...

Sumer vallás és istenek

Sumer vallás és istenek

A sumerek vallása igen nagy hatással volt a környező kultúrákra, népekre. Az írás elterjedésével megjelentek az ősi vallási íratok, amelyek segítségével le tudták jegyezni a mitologiai hiedelmeiket. A kézműipar a templomokat kezdte mind magasabb fokra emelni. Megjelentek a lépcsős piramisok, a vallási szobrok és az istenek képmásai, melyeket tisztelni tudtak. A templomokban áldozatokat mutattak be, továbbfejlődtek a vallási kultuszok, mind több helyen építettek hatalmas templomokat és szervezték meg köréjük a városállamokat. Függeni kezdtek az isteneiktől, a föld, ahol éltek, a ház, ahol laktak, a termények és állatok mind-mind az istenek tulajdonát képezték. Az isteneiket a természet erőiben vélték felfedezni. A három főisten: Anu, az istenek apja, Enlil, a levegő ura, Enki pedig a víz és a bölcsesség istene volt. Emellett még nagy tisztelet övezte Utut, a nap-, Nannát, a hold- és Innint, a termékenység istenét. Kialakultak a bonyolult szertartások. Bár a természet ereje ellen kérték isteneik segítségét, hittek a túlvilágban is. Amilyen fontos volt számukra a napi megélhetés, olyan fontos lett az is, hogy túléljék a halált. Hittek a túlvilágban, vallásukban jelentek meg az első utalások a mennyek birodalmára és a pokolra. Az uralkodók egy személyben papok, vallási vezetők is voltak...

Tuti menü